Kanada az �szak-amerikai kontinens �szaki fel�n helyezkedik el, �llamform�ja alkotm�nyos monarchia. Az �llam feje, a Kanada Kir�lyn�je c�m birtokosa II. Erzs�bet, aki egyben az Egyes�lt Kir�lys�g uralkod�ja is. Az orsz�g ter�lete az Atlanti-�ce�nt�l a Csendes-�ce�nig terjed, �szakon pedig az Arktiszra beny�lva eg�sz az �szaki-sarkig. Az orsz�g legnagyobb r�sze a m�rs�kelt �ghajlati �vben fekszik, A F�ld egyik legr�gibb sz�razulata, mely a legut�bbi j�gkorszak felsz�nform�l�s�nak nyomait viseli mag�n: a talajr�teg v�kony, a k�reg gazdag �sv�nyokban �s a j�g v�jta m�lyed�sekben sok t� �s foly� alakult ki. �szakon tal�lhat� sz�mtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a vil�gon. A monarchi�hoz tartozik m�g Labrador, �j-Sk�cia, PrinceEdward – sziget, New- Brunswick. Kanada a m�sodik legnagyobb ter�let� orsz�g, n�ps�r�s�ge viszont igen alacsony. F�v�rosa Ottawa, itt tal�lhat� a parlament, illetve a korm�nyz� �s a minisztereln�k hivatala. Legn�pesebb v�rosa Toronto.
A Kanada n�v (angolul �s franci�ul Canada; kiejt�se angolul: /ˈk�nədə/, franci�ul: /kanada/) a irok�z canada sz�b�l ered, melynek jelent�se „falu”, „telep�l�s”. Az eur�pai felfedez�k t�rk�pein a mai Ottawa-foly� �s a Szent L�rinc-foly� Montreal alatti szakasza szerepel ezen a n�ven, melyet val�sz�n�leg a mai Qu�bec v�ros hely�n l�v� Stadacona elnevez�s�nek gondoltak. A n�v azt�n a foly�kr�l terjedt ki a k�rnyez� vid�kre, majd az eg�sz felfedez�sre v�r� ter�letre a 18. sz�zad elej�n. Hivatalos megnevez�sk�nt el�sz�r 1791-ben ker�lt el�, a k�t r�szre osztott Qu�bec tartom�nyb�l l�trej�v� ter�letek nevek�nt (Als�- �s Fels�-Canada), melyeket 1841-ben Canada n�ven egyes�tenek �jra.
Kanada k�t hivatalos nyelve az angol �s a francia. A francia 1969. j�lius 7-�n v�lt az angol egyenjog� t�rs�v�; Kanad�t a sz�vets�gi korm�nyzat szintj�n is k�tnyelv�, t�bbkult�r�j� �llamnak ismert�k el.
A Canadian Charter of Rights and Freedoms kimondja, hogy:

 

a francia �s az angol hivatalos nyelvk�nt teljesen egyenl�ek;
a parlamenti hozz�sz�l�sok b�rmely hivatalos nyelven elhangozhatnak;
a t�rv�nyeket mindk�t nyelven nyilv�noss�gra kell hozni
a parlament �ltal fel�ll�tott b�r�s�gokon mind angolul, mind franci�ul lefolytathat�k a t�rgyal�sok
mindenki az �ltala v�lasztott nyelven l�phet kapcsolatba a sz�vets�gi korm�nnyal, int�zheti az �gyeit
a k�t hivatalos nyelv valamelyik�nek besz�l�i, ha az adott ter�leten kisebbs�gben vannak, tan�ttathatj�k a gyermekeiket az anyanyelv�k�n, ha �k maguk is tanult�k (legal�bb az �ltal�nos iskol�ban) �s jelenleg is �rtik a nyelvet
Qu�bec hivatalos nyelve a francia, mint a provincia t�rv�nyhoz�sa �ltal elfogadott Charte de la langue fran�aise kimondja. B�r a nyilatkozat sz�mos m�don v�di a francia nyelv haszn�lat�t, biztos�t bizonyos jogokat az angol �s az �slakos nyelvek besz�l�inek is. A korm�nyzat legt�bb szolg�ltat�sa itt is el�rhet� a hivatalos nyelvek mindegyik�n.
A kanadai kult�r�ra term�szetesen igen nagy hat�ssal van a brit �s az amerikai, de ezen befoly�s sz�mos egyedi jellegzetess�ggel keveredik. K�l�n�sen az ut�bbi �vtizedekben, az 1967-es centen�rium �ta er�s�d�tt meg az �n�ll� kanadai identit�s. Kanada �s az Egyes�lt �llamok korm�nya sz�mos ter�leten �p�tettek ki szoros kapcsolatot egym�ssal. Ennek ellenhat�sak�nt sok kanadaiban mer�lt fel a k�rd�s: mi teszi nemzet�ket hat�rozottan elk�l�n�l� k�z�ss�gg� �szak-Amerik�n bel�l. A n�vekv� amerikai kultur�lis jelenl�tt�l val� f�lelmek t�bb t�rv�nyt �s korm�nyzati int�zked�st sz�ltek, melyek a kanadai kult�ra �rz�s�t t�mogatj�k. Ugyanakkor az eddigiekb�l is l�that�, hogy a kanadai identit�s r�szben az USA-t�l val� elk�l�n�l�s alapj�n �ll. P�ld�ul a kanadaiak az amerikai olvaszt�t�gely-szeml�let helyett ink�bb az egyes n�pcsoportok egym�s mellett �l�s�r�l, s az �ltaluk l�trehozott kultur�lis mozaikr�l besz�lnek. A m�dia korm�nyt�mogat�st �lvez� r�sz�nek (pl. a CBC telev�zi�s csatorn�nak) kultur�lis programjait sokan v�dolj�k politikai elfogults�ggal.